Virtuális mikroszkópia
>
A hagyományos patológiai munkafolyamat korlátai
A hagyományos patológiai munkafolyamat korlátai
Milyen új kihívásokkal néz szembe a patológia?
1. Több minta
A gazdaságosságra való törekvés a kórházakban és a kutatóintézetekben azzal jár, hogy több munkát végeznek kevesebb laboratóriumban. A digitális információ korszakában gyorsan és megbízhatóan küldözgethetnek adatokat az intézetek egymásnak. Egy patológiai labor ennélfogva több különböző betegellátó intézmény mintáival is dolgozhat.
A hagyományos (analóg mikroszkópra támaszkodó) patológiai munkafolyamat nem képes sokkal több tárgylemez kezelésére. A különböző intézményekből származó minták regisztrációs és elkülönítési követelményei, valamint az üveg tárgylemezek gyors és biztonságos szállítása exponenciálisan növekvő terheket jelent. Végül, de nem utolsósorban, nem szabad elfeledkeznünk a diagnózist hozó patológusról sem...
2. Kevesebb idő
A páciens nem szeret kórházban lenni. Éppen ezért fontos, hogy a gyógykezelés a lehető leggyorsabban elkezdődhessen, ezt pedig elősegíti a gyorsabb diagnózis.
Ez nem igényel magyarázatot. Természetes, hogy a patológiai munkafolyamat a végletekig racionalizált, a diagnosztika további gyorsítását más úton kell elérnünk.
3. Minőségbiztosítás
A gyógyászatban a következő nagy lépés a standardizáció lesz. Természetesen minden eset egyedi, mégis vannak egyetemes szempontok, amelyeknek a diagnózis meg kell feleljen. A diagnózisnak következetesnek kell lennie.
Nagyobb mennyiségű tárgylemez vizsgálata a mikroszkóppal sok időt vesz igénybe. Mivel a diagnózis elkerülhetetlenül szubjektív, jó lenne, ha minél rövidebb idő alatt meg lehetne vizsgálni több tárgylemezt. A diagnózis felülvizsgálata nagyon időrabló és könnyen összezavarodhat az ember.
Az emberi tényező hibáinak kiküszöbölésére tökéletesen alkalmas a konzultáció. Az üveg tárgylemez küldözgetése azonban igen lelassítja ezt a folyamatot, nem is beszélve a sérülés veszélyeiről szállítás közben.
4. Funkcionalitás
A gyógyászati diagnózis módszertana gyorsan fejlődik. Új technikák jelennek meg, amelyekkel a diagnosztizálás gyorsabb és pontosabb lehet. Immunhisztokémia, fluoreszcens mikroszkópia, 3D-nézet, stb. - szerepük egyre kevésbé elhanyagolható, és ugyanez igaz a sejtszintű kvantitatív és kvalitatív analízisre is.
A hagyományos patológia egyre kevésbé tud ezeknek a követelményeknek megfelelni. A hardverben történő változtatásokon kívül a megnövekedett információhalmazzal is meg kell birkóznia. Továbbá, a kvantitatív és kvalitatív analízis egyáltalán nem nevezhető könnyen összeegyeztethetőnek a régi módszerrel.
